Nyíregyházi gyereknek lenni jó

Nyíregyházi gyereknek lenni jó

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház idei évadában két nagyszínpadi és három kamara-gyerekelőadást (ebből egy vendégprodukciót) mutatott be. A saját produkciók között megtalálható magyar népmese kortárs feldolgozása, magyar klasszikus friss adaptációja és kortárs német darab. Címszerűen: A csillagszemű juhász Szálinger Balázstól, a Szaffi, illetve A fából faragott királyfi Sediánszky Nóra átiratában, valamint az Alszanak a halak Jens Raschkétól. A rendezők egy vendég és három helyi alkotó (a címek sorrendjében), a nagyszínpadon Vidovszky György és Horváth Illés, a Művész Stúdióban Sediánszky Nóra, Pregitzer Fruzsina.


a_csillagszemu_juhasz1_scaled_e1655547799403_23466.jpg

A csillagszemű juhász


Szálinger Balázs darabja 2016-ban a Budapest Bábszínház felkérésére készült, Vidovszky György rendezéséhez dalokkal egészült ki. Ezek egyikében hangzik el, hogy a palota csak egy kicsi ház, amit a forgószínpadra fel is építettek. Ennek a háznak a kevésbé mesei verzióit szerte az országban láthatjuk. A hálósapkás Lajos királyban (Gyuris Tibor) és a férje ifjúkori képmásával díszített párnát gyömöszkölő Regina királynéban (Pregitzer Fruzsina) sincs semmi hétköznapoktól elrugaszkodottan arisztokratikus. Bár nem mindenki számára megközelíthetőek, de nem tűnnek országos hatókörű uralkodóknak, inkább egy kisebb vidéki város helyi érdekű prominenseinek. Olyanoknak, akik nem beleszülettek vagy belevásárlódtak a hatalomba, hanem a maguk erejéből, tehetségéből és képességéből juthattak valamikor magasra. Ám mire a csúcsra értek, elfelejtették, honnan indultak, és egy konstruált valóságot építettek maguknak. A társadalmi mobilitás az új a rendszerben sem szűnt meg – a Darabontok egykor maguk is juhászok voltak –, csak épp a kiemelkedés módja változott. Ettől a kisszabástól a hatalom elvontsága megszűnik, a karakterek ismerősekké válnak, a történethez pedig azonnal kulcsot kap a néző. A korban hozzájuk legközelebb állók közül a decensen lázadó Királylány (Jenei Judit) bármikor szembejöhetne az utcán, a Juhász (Zakariás Máté m. v.) szintén, bár munkakörénél fogva ő valószínűleg kevesebbet jár be a városba.

a_csillagszemu_juhasz_scaled_e1655547863717_23467.jpg

A csillagszemű juhász


A hétköznapok felé közelítés és az el-zenésmesejátékosítás könnyíti, de nem komolytalanítja el A csillagszemű juhászt. És ez jó. Izgulni viszont nincs miért, mert a három életveszélyes helyzetnek inkább bumfordi bája, mint életveszélye van. A Király nem valóságos bejáráson mutatja be birodalmát, de még csak nem is a virtualitásban demonstrálja a természet csábító kincseit a Juhásznak, hanem egy különös bájitalt ad neki, amitől ő a gyémánt-, ezüst- és aranyajánlatokat hallucinálja. Maradjunk annyiban, pedagógiai figyelmeztetésként (vigyázz, mit iszol, mert bárki bárhol ginát tehet az italodba) megállja a helyét.

szaffi_e1655547960551_23468.jpg

Szaffi

A Szaffi – címének megfelelően – dramaturgiailag kisebb mértékben a Jókai-regényt, nagyobb mértékben a Dargay Attila rendezte rajzfilmet tartalmazza. Alapvetően konvencionális és gazdaságosságra törekvő a színrevitel, ami nem azt jelenti, hogy igénytelen vagy ízléstelen, inkább azt, hogy a fantáziát meg nem indítóan jelzésszerű. Az egyetlen meglepetést a burjánzó növényekkel benőtt várromból időnként felröppenő denevérek animációja jelenti. A játék jókedvű és komolyan vett, de ugyanilyen illusztratív. Különösen a rokonszenves, ám vértelen főszereplők kényszerülnek a romanticizáló gyerekszínházi sablonokba, a Puzzolát, Loncsárt és Arzénát játszóknak jóval több és színesebb lehetőséget engednek a karakterek. Ahogy a rajzfilm, az előadás az ő jeleneteikben is tele van szellemes és abszurd anakronizmussal a plüssmalacoktól a twerkelésig. Musicalnek túlzás lenne hívni, de itt sem maradnak ki a zenés betétek, ezek viszont nem elég markánsak. Az előadásból is épp a karakteresség hiányzik. A történet miatt a társulat legfiatalabbjai és egyetemi hallgatók lépnek fel, lelkesek és bájosak (Dézsi Darinka / Tary Patrícia e. h., Szeri Martin e. h. / Tar Dániel e. h., Urbán-Szabó Fanni e. h., Kovács Vecei Fanni e. h. / Sikó Koppány e. h.), az idősebb kollégák pedig (Horváth Margit / Horváth Réka, Urmai Gábor, Gulyás Attila) komolyan veszik a feladatot. Ez szintén jó, sőt nagyon jó. A Szaffi inkább biztonsági vállalás, hiányzik belőle a kortárs gyerekszínház problémafelvető attitűdje, pedig ez a történet is adna megannyi témát.


a_fabol_faragott_kiralyfi_1_scaled_e1655548022597_23469.jpg

A fából faragott királyfi


A fából faragott királyfi keret-valósága – stílszerűen – egy balett-terem, hősei egy táncospár, a mese pedig egy lépéssel egy tükrön túl kezdődik. A színpad egyik oldalán Disney-hercegnős atelier a Királykisasszonynak (Dézsi Darinka), a másikon felnagyított színes építőkockákból épült vár a Királyfinak (Nagyidai Gergő), középen pedig egy láthatóan nagytörténetű szekrény, azaz Tündér (Szabó Márta) fája. Konkrét és játékos, ismerős és meglepetésekkel teli, egyszerű, de nem leegyszerűsítő a tér – és a jelzőket használhatnánk az előadás minden egyes alkotóelemére. Sediánszky Nóra nem lebonyolítani akar, vállalása ennél jóval nagyobb, hiszen nem csupán bevezet Balázs Béla mágikus történetébe, Bartók zenéjébe, a tánc és a színház világába, hanem agyban és szívben is maradandó élményt kínál. A rendező alkotótársaival, színészeivel együtt jó ízléssel, pontos mértékkel találja meg az arányokat, és közösen nagy empátiával vezetik végig a nézőket a fiúknak-lányoknak egyformán tanulságos próbatételekkel teli úton.


Az Alszanak a halakért a szerzőt, Jens Raschkét Mühlheimben 2012-ben díjazták, a darab magyarországi bemutatója két évvel később volt az Ódry Színpadon, azóta más színházban nem játszották. Bátor, nem rizikómentes vállalás a nyíregyházi színház részéről, hiszen ilyen problémadarabok korábban nem szerepeltek a repertoáron. Ráadásul a történet nem egyszerűen a halál, hanem a gyerekhalál témáját járja körül.

Egy ilyen előadásra nem lehet csak úgy beesni. Az előcsarnokban egy méretes képernyőn, egyáltalán nem tolakodó hangerővel, loopolva fut egy néhány perces film, amelyben szakértők beszélnek a halálról, az elengedésről. Ez az áthangolódás fontos gesztus, csakúgy, mint az, hogy miután a közönség elfoglalja a helyét a nézőtéren, a rendező, Pregitzer Fruzsina elmondja a nézőknek, ez egy monodráma, és egyedül lenni a színpadon nagy kihívás.


alszanak_e1655548067911_23470.jpg

Alszanak a halak?


A padlót kavicsmintás linóleum borítja, középen egy nyersszín oszlop magasodik, rajta egymás alatt ilyen-olyan irányban és méretben négy gerenda. Nézhetjük útjelző táblának, különös keresztnek, mászókának, síremléknek – sok asszociációt indít a nézőben, és sok játéklehetőséget ad Fridrik Noéminek. És máris rájövök, hogy át kellene írnom a mondatot, hiszen Fridrik Noémi nem játssza és nem alakítja a tízéves Jettét, aki halott öccsét, Emilt látogatja hétről hétre a temetőben, és beszámol neki arról, mi történik vele. A fonatba szelídített rakoncátlan szőke fürtök, a babakék minden árnyalatából válogatott ruhadarabok, az iskolai hátizsák, a fehér maci csak segítik a nézőt, hogy elképzelje a kislányt, mert a színésznő ösztönösen teremti meg a karaktert. Nem csacsog, nem csipog, nem mórikál, nem gyerekeskedik. Fridrik Noémi Jetteként létezik. Természetes derűje válik Jette alaptulajdonságává, amit kíváncsiság, makacsság, nyíltság és nem-tudatosság egészítenek ki. Magyarázatot próbál találni az élet, a halál és a halál utáni élet praktikus kérdéseire, és utána akar járni az ismeretlennek. Nem fojtja el az érzéseit, nem cenzúrázza a gondolatait.


alszanakf_e1655548248691_23471.jpg

Alszanak a halak?


Jens Raschke nem feltartott mutatóujjal oktat ki, hanem annak az elfogadására buzdít, hogy a halál az élet természetes része. Pregitzer Fruzsina és Fridrik Noémi pontosan tudják, ezt kimondani mekkora felelősség, és azzal is tisztában vannak, hogy ezt kizárólag mély empátiával és – hangozzák bármilyen paradox módon – csakis életörömmel mutathatják meg. Nem erőlködnek, nem törekszenek hatásvadászatra, de az, hogy középiskolás nézőtársaim mertek szipogni, kézfejjel és zsebkendővel szemet törölgetni, egyértelműen mutatja, szívbe találtak.

A nyíregyházi színház gyerekrepertoárja sok tekintetben figyelemre méltó. Bár első blikkre biztonságinak mondható a darabválasztás, azonnal feltűnik, hogy nem a ’70-es, ’80-as évekből származó félkortárs művekkel töltik fel a repertoárt, és a klasszikusokat friss adaptációkban viszik színre. Apró lépésekkel kísérleteznek, nem csinálnak gyerekszínházi forradalmat, amit meggyőződésem, hogy itt nem is kell. (Megkockáztatom: itt nem is szabad.) Sokkal inkább azt kell feljegyeznünk, ami ritka erény: az előadások biztos ízléssel és a társulat legjobb erőivel készülnek.


Forrás: spirituszonline.hu, Papp Tímea (Színházi Kritikusok Céhe)


A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 2021/22-es évadának gyerekelőadásai:

Alszanak a halak, A csillagszemű juhász, A fából faragott királyfi, A púpos lovacska, Szaffi

Fotók: Trifonov Éva


Kapcsolódó hírek
A weboldalon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény javítására.
Az adatvédelemi szabályzatunkat itt találja.