Csalóka Péter

WEÖRES SÁNDOR
CSALÓKA PÉTER

(Zenés mesejáték)

Zenészek:
Bottyán Blanka
Olajos Gábor
Holik Zsolt
Kazár Pál
Zenei vezető: Kazár Pál
Dramaturg: Szokolai Brigitta
Látványtervező: Varjas Zsófi
Koreográfus: Szilágyi Zsolt
A rendező munkatársai: Laforest Csaba és Rajkó Balázs

Rendező: Tasnádi Csaba

________________________________________

„Ha a világ rigó lenne,
kötényemben ő fütyülne,
éjjel-nappal szépen szólna,
ha a világ rigó volna.”
(Weöres Sándor)

Egyszer volt, hol nem volt, a Rekettyés-árkon is túl volt, de még a Kopaszdombon is túl, ahol a kurtafarkú malac túr, volt egyszer egy ágról szakadt szegény ember, úgy hívták: Csalóka Péter. Ezt a becsületes nevet azért kapta, mert nagyon csalafinta volt őkelme. Ámbár csak azokat csapta be, akik rászolgáltak erre, például… no, de minek is mesélem, úgyis meglátjátok.

Kritikák

Zenés mese a furfangos legényről

Mostantól már nemcsak Bóbita és Kutyafülű Aladár lesz a gyerekek jó ismerőse, hanem Csalóka Péter is...

A Móricz Zsigmond Színház új nagyszínpadi bemutatója nekik szól: azoknak, akik óvódás koruktól mondogatták-dünnyögték, hogy „Őszi éjjel izzik a galagonya”, meg „Jön a kocsi, most érkeztünk, alaposan eltévedtünk...”

Kitűnően játszható

A nyíregyházi teátrum méltóképpen tiszteleg a legjelentősebb magyar költők között számon tartott Weöres Sándor emléke előtt. (Aligha van olyan magyar diák, aki ne találkozott volna a száz esztendeje született szerző ritmuskísérleteivel...) A hallatlanul termékeny alkotó műhelyében azonban nemcsak lírai darabok születtek, hanem drámák is (Octopus, avagy Szent György és a sárkány, A holdbéli csónakos, Theomachia, A kétfejű fenevad, stb.) A Csalóka Péter 1950-ben keletkezett bábjáték, amely azonban kitűnően játszható: néhány remek színészi feladatot kínál.

Bevezetés Weöres világába

Az eredeti szövegkönyv dalszerű betétekkel ellátott prózai mű: a Tasnádi Csaba rendezte változat (dramaturg: Szokolai Brigitta) a költő legismertebb, megzenésített „gyermekverseit” is beemeli a játékba. (A Kazár Pál zenei vezetésével létrejött produkció így Weöres Sándor világába történő egyfajta bevezetésnek is felfogható...) A hetven perces bemutató a tiszteletadás gesztusával (a költő hatalmasra vetített arcképével, majd rövid mozgóképi bejátszással) kezdődik, hogy aztán a „színház a színházban” ötletét kamatoztató módon, a reménybeli ifjú nézők interaktivitását megcélozva indítsa el a cselekményt...

Győz az igazság

A történet az ostoba, hatalmaskodó bíróról és az őt (természetesen) háromszor megcsúfoló, furfangos legényről szól. A székely népmese alapján írott mű főszerepét Gyuris Tibor alakította: szellemesen formálta meg a végtelenül buta, ám cezaromán bírót. Felesége hálás szerepében sikeresen debütált Palicz Eszter Alma, miként a fortélyos Csalóka Péterként ügyes volt Budai Norbert. Művelt énekhangjával tűnt ki az ő hitveseként Munkácsi Anita. Tasnádi Csaba jó tempójú rendezésében (látvány: Varjas Zsófi) a színház tánckarának odaadó közreműködésével (koreográfia: Szilágyi Zsolt) megvalósuló, humort, vidámságot, játékosságot, dalt (és persze, tanulságot) vegyítő előadás született. A táncosok (Bajusz Emőke, Csontos Noémi, Dubrovka Tamara, Vámosi Judit, Holló Arnold, Kertész Zsolt, Vámosi Gergely, Vámosi Máté) alakította nép a végén elzavarja a feladatára alkalmatlan bírót. Győz az igazság. Legalább a mesében...

Karádi Zsolt

Bemutató:
2013. október 19. (szombat) 17 óra
MŰvész Stúdió

Az előadás hossza: kb. 1 óra 10 perc.