Fekete Péter

Fekete Péter

Tóth Miklós

SOMOGYI GYULA – ZÁGON ISTVÁN – EISEMANN MIHÁLY

(Zenés vígjáték)

Az előadásban FÜREDI IMRE, DALOS LÁSZLÓ, HARMATH IMRE, KELLÉR DEZSŐ, MIHÁLY ISTVÁN, SZILÁGYI LÁSZLÓ dalszövegei is szerepelnek

Átdolgozta: HÁRSING HILDA, SZOKOLAI BRIGITTA

Közreműködik a színház tánckara: BAJUSZ EMŐKE, DUBROVKA TAMARA, VÁMOSI JUDIT, HOLLÓ ARNOLD, VARGA GYULA

Közreműködők: BELME BENCE, BORÓK PÉTER, JENDREK ZSOLT, KÖVESDI ATTILA, LENGYEL JÁNOS

Zenekar: SZABÓ TÜNDE JÚLIA, HOLIK ZSOLT, KAZÁR PÁL, TAMÁS ATTILA

Fekete Péter élete szerencsétlenségek láncolata. Már az óvodában megnémult láttára a dadus néni, az óvónő férje pedig megszökött. Iskolásként elbuktatta a tanárát, aki „hálából” rossz bizonyítványt adott neki. Pechsorozatának se vége, se hossza: amerre jár, ott minden felgyullad, összedől, kiszárad, megszökik, megsemmisül. Hiába változtatja nevét Pessty Péterre, két es y-nal, hiába áll kéményseprőnek, a balszerencse nem pártol el mellőle. Mindez azonban nem riasztja el tőle az ifjú vállalkozó húgát, Hajnal Nikolettet, hiszen amikor szombat este hétkor nagy csörömpölések közepette bezuhan a Hajnal-család kandallójába Péter hogyishívjákja…

Díszlettervező: GROSSCHMID ERIK

Dramaturg: SZOKOLAI BRIGITTA

Jelmeztervező: OPRA SZABÓ ZSÓFIA

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ

Ügyelő: LENGYEL JÁNOS

Súgó: NAGY ERZSÉBET

Rendezőasszisztens: RAJKÓ BALÁZS

Kritikák

A szerencsemalac füle

„Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?” – dúdoljuk együtt Kis Klárival, a főnökébe szerelmes gépírólánnyal. S miközben nézzük ezt az áthallásos és természetesen happy enddel záruló, valójában abszurd históriát, amelyben egy kis bonyodalom után a szerelem mindent legyőz, aközben erőt vesz rajtunk a rezignáció. Mert tudjuk: a „királyfi oly kevés…”

Szerethető operett

Mégis miért megragadó a játék? Talán pontosan ezért. A mese és a valóság közötti átjárhatatlanság, s ennek minduntalan felismerése miatt. Nagyon jól tudta ezt Eisemann Mihály, a mű zeneszerzője. És tudják az új premier alkotói, mindenekelőtt Tóth Miklós rendező. Egy (anti)karriertörténetet (s ennek paródiáját) megelevenítve a Fekete Péter azáltal lesz szerethető, hogy megmutatja: a szórakoztatásra kihegyezett Eisemanni világkép mélyebb regisztereket is tartogathat.

Érzékeny alakítások

A klasszikus nagyoperett hagyományait követő előadás tizennyolc zenei betétet tartalmaz; a prózai részekre mindenféleképpen ráfért volna némi kurtítás. (Grosschmid Erik hatásos, különösen a záró képben látványos díszletei, Opra Szabó Zsófia hangulatosan szép jelmezei és Bóbis László magával ragadó koreográfiája a biztos siker záloga. Nem kevésbé jelentékeny a színészi munka. Budai Zsófi kiváló tánctudása ügyes szerepformálással párosul: Hajnal Nikolettből érzelmes fiatal teremtést formál. Fridrik Noémi rendkívül sokszínűen jeleníti meg Klárit, a főnökébe gyógyíthatatlanul szerelmes „alkalmazottat”. Horváth Margit legendás énekhangja ismét érzékeny alakításban élvezhető. A kétbalkezes, ügyefogyott, a „szerencsemalac fülit” sose fogó Fekete Pétert Horváth Sebestyén Sándor kedves esetlenséggel állítja elénk. Emlékezetes figurákat teremt Puskás Tivadar, Széles Zita, Tóth Zoltán László, Pásztor Pál, Bárány Frigyes és Jenei Judit. (Epizódszerepében kiemelkedik Banetti olasz iparmágnásként Vaszkó Bence.)

Nagy sikerek előtt

A Fekete Péter (amely hetven esztendeje töretlenül népszerű), minden bizonnyal Nyíregyházán is nagy sikerszéria elé néz. Tóth Miklós dinamikus, a művészek saját ötleteinek is teret adó, lényeglátó rendezése, amely válságos időben játszódik, ám amelyben „amor omnia vincit”, néhány pillanatra – miképpen például Horváth Margitnak a színészsorsról szóló keserű monológja esetében – felvillantja a darab mögött rejlő elvontabb gondolatok megfogalmazásának esélyét is. Ha szórakoztatás mellett ez is sikerül, akkor jöhet a „holdvilágos éjszaka”…

Karádi Zsolt