János vitéz

Petőfi Sándor

JÁNOS VITÉZ

(Zenés mesejáték három felvonásban)

Petőfi Sándor költeménye nyomán írta: Bakonyi Károly

Átdolgozta: Karinthy Ferenc

Versek: Heltai Jenő

Az idei évadban már többször is gondolt a színház a legifjabbakra. Ezúttal a János vitéznek tapsolhatott a közönség. Kacsóh Pongrác zenés mesejátéka, amelynek szövegét Petőfi Sándor költeménye nyomán Bakonyi Károly írta, az elmúlt évtizedekben többször került a viták és az érdeklődés kereszttüzébe. Petőfi halhatatlan költeményéhez Heltai Jenő is hozzátett néhány strófát, de természetesen nem ez jelentette a problémát. Inkább az, hogy a mű rendkívüli módon alkalmas a magyar mentalitás, a hazaszeretet látványos, olykor csupán külsődleges eszközökkel való megjelenítésére. Most tehát az a kérdés, hogy a Móricz Zsigmond Színháznak, a rendező Csikos Sándornak sikerült-e elkerülnie ezeket a veszélyeket? (Különös tekintettek nemzeti ünnepünk előtt egy nappal.) Többé-kevésbé igen.

Nagy István Attila

Kelet-Magyarország

Díszlet-jelmez: GYARMATHY ÁGNES

Zeneszerző: KACSÓH PONGRÁC

Zenei vezető: KOLLONAY ZOLTÁN

Dramaturg: ZSÓTÉR SÁNDOR

Koreográfus: DEMARCSEK GYÖRGY

Segédrendező: KÓKAI MÁRIA

Rendező: CSIKOS SÁNDOR

Bemutató: 1992. március 14.

Kritikák

...A nyíregyházi előadásnak volt néhány kitűnő telitalálata. Szerencsés volt Szathmári Györgyre bízni János vitéz szerepét, mert volt benne népies báj is, de férfias keménység is. Játékában sikerült megőriznie a népköltészet tiszta hőseinek a jellemvonásait, de igyekezett, hogy reális hús-vér ember legyen. Zubor Ágnes gonosz mostohája a másik remek alakítás. A nézőtéren ülő kicsik félelemmel hallgatták őt, mert nemcsak seprűs falusi boszorkány volt, hanem a démoni erő és hatalom sem hiányzott belőle. Juhász György Bagója a harmadik emlékezetes alakítás, mert élet volt benne, szeretetre méltó humor, melegség. Ő kötődött leginkább a magyar földhöz, őt még egy esetleges szerelem sem tudta eltántorítani attól, hogy a magas hegyeken átvágva hazataláljon. Iluska szerepét Dimanopulu Afrodité és Sándor Júlia alakítják. A bemutatón az előbbit láthattuk. Légiesen finom volt, mint a népköltészeti alkotások gyönyörű tündérei. Megértettük János vitézt, hogy harcol szép kedveséért. A zenés játékban természetesen énekelni is kell. Ebből a szempontból igazán érdemes megjegyezni, hogy a színház társulata egyre jobb színvonalon oldja meg ezeket a feladatokat is. Nem lehetett hiányérzetünk, mert mindnyájan kitűnően énekeltek. Szükséges külön is kiemelni Gyarmathy Ágnes munkáját, aki a díszleteket és a jelmezeket tervezte. Kitűnő ízléssel, az eredetiségre törekedve, tökéletes álom- és mesevilágot teremtett. A sikert jelezte az is, hogy a díszlet nyíltszíni tapsot kapott.

Nagy István Attila

Kelet-Magyarország