Róka-rege

HELTAI GÁSPÁR fabulái alapján

RÓKA-REGE

Fordította: MOHÁCSI ÁRPÁD

(Három mese)

„A szegénből lött kazdag emberről és a kazdagból lött szegénről”A ló és a szarvasA falánk hasról és a szorgos testrészekről

Díszlet: POLGÁR PÉTER

Jelmez: HORVÁTH BETTINA F.H.

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA

Koreográfus: VÁMOSI JUDIT

Rendezőasszisztensek: APJOK RODICA, FÜLÖP ANGÉLA, RAJKÓ BALÁZS

Heltai Gáspár Száz fabula című, Aesopus nyomán írt mesegyűjteménye a magyar irodalom, egyben a reneszánsz széppróza egyik kincsesbányája. Tanulságos, örökzöld, szórakoztatva tanító, élvezetes állatmesék ezek, melyeknek legtöbb motívuma napjainkban is ismerősen cseng a ravasz rókáról, az acsarkodó, buta farkasról, a hiú macskáról, a nagyravágyó, utánzó majmokról. Remekbe szabott, inkább emberi, mint állati figurái valóban színpadra kívánkoznak: az előadás feleleveníti az erdők-mezők varázslatos birodalmát, furcsa, esetlen, félelmetes, mulatságos, szeretnivaló lakóit, akik voltaképpen nekünk, a mi gyarlóságainknak, vágyainknak, esendőségünknek tartanak tükröt. Négylábúak, szárnyasok és egyéb „lelkes állatok” kalandjaiban mind gyerek, mind felnőtt meglelheti a maga örömét, a neki szóló tanulságot.

Kritikák

Has, alkoss, okulj!

Látványos mese a nagyszínpadon

„Hány rétege lehet egy színi előadásnak?” – töprengtem a Róka-rege sajtóbemutatója után. A mindenekelőtt gyerekeknek szánt darab mozgalmasabb perceiben úgy ragadta magával az apróságokat, ahogyan – rejtettebb utalásaival – a felnőtteknek is feladatot adott.

Heltai Gáspár (1510?-1574?) református prédikátor-író híres munkája, az Aesopus-mesék szabad átdolgozása, a Száz fabula (1566) „tálcán kínálta” a kicsik (és nagyok) okulására szolgáló történeteket. Az eredetileg rövid, öt-tíz soros, olykor ehhez képest hosszabb tanulsággal megfejelt, többségükben állatmesék – a műfaj törvényei szerint – nyilván egy-egy emberi tulajdonságot, emberi cselekedetet vesznek célba. A száz szövegből kiválasztott három (más-más rendezői koncepció alapját képezve) háromfajta értelmezést is jelentett. A kis híján másfél órás előadás egyes részei más-más mélységű befogadói feladat elé állították a publikumot, ugyanis az egyes jelenetek (dramaturg: Sediánszky Nóra) különböző mértékben rugaszkodtak el az eredeti textusoktól.

A Bodolay-rendezte első, „A szegénből lött kazdag emberről és a kazdagból lött szegénről” visszafogott játékstílusával teret engedett a Heltai Gáspár-i nyelv érvényesülésének: itt éppen ez okozhatott befogadási gondot a gyermek nézők számára. A Hargitai Iván által színpadra állított második jelenet már jobban eltávolodott a forrástól. A ló és a szarvas vetélkedésének tánccal-bábjátékkal fűszerezett, látványos históriája – minden ötletessége ellenére – a kicsiket nehéz feladat elé állította. A falánk hasról és a szorgos testrészekről szőtt harmadik történet (rendező: Koltai M. Gábor) merészkedett a legmesszebbre. Az alkotók ebben az esetben számítottak leginkább a nézői elvonatkoztatásra. A célközönség, a kisiskolások azonban (életkoruknál fogva) még aligha képesek erre. A szójátékokkal erősen megtűzdelt (hasárnap, hasszigor, „has, alkoss, gyarapíts”, hasnálati utasítás, stb.), s bizonyos filozófiai problémákat (a szellem és az anyag viszonya; az agynak, azaz a hatalomnak alárendeltek cselekvései; a gondolat és a tett összefüggései; egyén és közösség kapcsolata, stb.) is felvillantó szöveg felnőtteknek szóló fabulát eredményezett. A sztroboszkóppal megvadított látvány, a néhány „alantasabb” szférára utaló poén föl-fölrázta az ellankadó figyelmű közönséget.

A gyermekeladások interaktivitására számító Róka-rege legszebb pillanatai ellenben azok voltak, amikor a Losonczi Katalin által elkezdett „Tavaszi szél vizet áraszt” dallamába bekapcsolódtak az akciókra éhes nebulók, s vele együtt énekelt az egész nézőtér… Ekkor, úgy tűnt, a közismert 42. zsoltár dallamával kezdődő, s a Negyvenkettedik fabula variációjával végződő bemutató – habár pillanatokra – elérte a célt. A Horváth Bettina jelmezterveit (díszlet: Polgár Péter, koreográfia: Vámosi Judit) megvalósító premier hat fiatal színész (Horváth Sebestyén Sándor, Losonczi Katalin, Rák Zoltán, Solti Csanád, Tenczler Tímea, Vaszkó Bence) lelkes munkája nyomán egyszerre kívánta szolgálni gyerekek s szülők-nevelők okulását. És ez a legnehezebb feladat, amely szinte megoldhatatlan. (A címmel folytatott játék inkább rejtélyesebbé tette az előadást, mintsem megvilágosította volna azt…)

A számos erénnyel rendelkező Róka-rege továbbra is ébren tartja a legkisebbeknek szóló, általuk maradéktalanul követhető színházi előadás iránti igényt…

Karádi Zsolt

Megjelent a Nyíregyházi Naplóban.

Bemutató:

2009. október 03. (szombat) 17 óra

Móricz Zsigmond Színház, Nagyszínpad