Rózsa és Ibolya

Arany János – Balla Zsófia

RÓZSA ÉS IBOLYA

(Zenés mesejáték egy részben)

Zene: Szőke Szabolcs

Egyszer, hol volt, hol nem, volt egyszer egy tündérkirály. Volt annak egy lánya, Tündérszép Ibolya, meg egy új felesége, a gonosz mostoha. Ez a boszorkány féltékeny volt a leányra, szépségére, bájára, fiatalságára. Mindenáron meg akarta keseríteni az életét.

Volt egyszer egy királyfi, Magyarföld királyának délceg fia, Rózsa. Egy szép napon elindult Tündérföldre, hogy megkérje Ibolya kezét…

Tündérek, boszorkányok, bábok és emberek, varázslatok és igaz szerelem, sok-sok játék és vidámság - mesevilág, ahol még a könnyek is színjátszó üveggyöngyök, ahol mindig győz a Jó, ahol bármi lehetséges, ahol a virág emberré változhat, a papírfecni friss, ropogós kenyérré, s ahol mindannyian, kicsik és nagyok egy fertályórányira elfeledkezhetünk minden gondunkról, játszhatunk, mesélhetünk; együtt lehetünk.

Díszlet: PASECZKI ZSOLT

Jelmez: FÖLDI ANDREA

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA

Koreográfus: DEMARCSEK ZSUZSA

Segédrendező: FEKETE ÁGNES

Rendező: TÓTH MIKLÓS

Kritikák

HANGOSAN SÍRNAK ÉS NEVETNEK

Magyarföld királyának délceg fia, Rózsa egy szép napon elindult Tündérföldre, hogy megkérje Ibolya kezét.

Egyszer, hol volt, hol nem, volt egyszer egy tündérkirály. Volt annak egy lánya, Tündérszép Ibolya, meg egy új felesége, a gonosz mostoha. Ez a boszorkány féltékeny volt a leányra, szépségére, bájára, fiatalságára.

Volt egyszer egy királyfi, Magyarföld királyának délceg fia, Rózsa. Egy szép napon elindult Tündérföldre, hogy megkérje Ibolya kezét.

Tündérek, boszorkányok, bábok és emberek, varázslatok és igaz szerelem, sok-sok játék és vidámság – mesevilág, ahol még a könnyek is színjátszó üveggyöngyök, ahol mindig győz a jó, ahol bármi lehetséges, ahol a virág emberré változhat, a papírfecni friss, ropogós kenyérré, s ahol mindannyian, kicsik és nagyok egy fertályórányira elfeledkezhetünk minden gondunkról, játszhatunk, mesélhetünk; együtt lehetünk.

Sürgető taps

Amíg a főpróbán az előadáskezdésre várunk, a gyerekeket figyelem, akik nagy zsivajjal, olykor sürgető tapssal készülnek az előadásra. Arra gondolok, vajon hányan kérik esténként a mesét, valamelyik szülő álomba segítő szeretetét. Milyen eséllyel indul Arany János története a mai szívek meghódításában?

A gyerekközönség az aktív történetet szereti, a sok mozgást, az olykor harsány poénokat. Szereti szeretni a hőst, aki legyőz minden akadályt, de szívesen részt vesz az igazságszolgáltatásban is. Hangosan sírnak és nevetnek, mert számukra a színpadi játék nem kitaláció, hanem maga az élet.

A Rózsa és Ibolya hangvételében, szellemiségében, színpadi megoldásaiban igazodott a közönségéhez.

Tóth Miklós rendezése igyekezett a történetből a mai gyerekek szívét megérintő gesztusokat, mozgást létrehozni. Jenei Judit valóban légiesen tündéri volt, míg Rózsában, akit Balogh Gábor formált meg, több volt az evilági, a földön járó tulajdonság. Mari, Boldizsár, Gáspár – Fridrik Noémi, Olt Tamás, Fellinger Domonkos – igazi, mai gyerekek voltak, de olykor a cselekmény bonyolításban is hatékonyan közreműködtek.

A magyar királyt megformázó Tóth Károly igazi alkoholistát játszott, kitűnően. (Az más kérdés, hogy lehet-e, kell-e alkoholistának megmutatni a magyar királyt, aki persze boszorkány felesége (Molnár Mariann) miatt adta magát oda az italnak...)

Nagy István Attila

Kelet-Magyarország

Bemutató: 2007. március 17.

Nagyszínpad