Süsü, a sárkány

Csukás István – Bergendy István

SÜSÜ, A SÁRKÁNY

(Zenés mesejáték)

Rendező: BODNÁR ZOLTÁN

A sárkányoktól mindenki fél, mert a sárkányhagyomány szerint a sárkányok félelmetesek. De a látszat gyakran csal. Süsü nem olyan sárkány, mint a többi. Csak egy feje van és néha még kicsit gyáva is. Akkora behemót, mint a többi sárkány, de ő nem gonosz és félelmetes. Leginkább lepkéket szeret kergetni. Nem érti, hogy az emberek miért félnek tőle, amikor ő csak jót akar. Az apja kitagadta, mert meggyógyította az ellenségét. Az emberek megijednek tőle, mert csak egy hatalmas, zöld sárkányt látnak. Nem tudják, hogy Süsü szelíd és nem akar senkit sem bántani. Otthont és barátokat keres. Ki nem?

Sok kaland után kiderül az emberek számára, hogy Süsü, az egyfejű nagyon szeretnivaló, igaz barát.

Díszlet: NAGY VIKTÓRIA

Jelmez: ENDRESZ ÁGNES

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Dramaturg: VÁMOS ANNA

Koreográfus: NAGY GYÖRGY

Segédrendező: KÓKAI MÁRIA

Súgó: APJOK RODICA

Ügyelő: LENCSÉS ISTVÁN

Kritikák

...Csukás István lassan halhatatlanná váló története és Bergendy István zenéje nemzedékek gyermekkorának kötelező élménye. Jól döntött a Móricz Zsigmond Színház, amikor műsorára tűzte ezt a gyerekdarabot. A kulcsfigura Süsü. A mozgást Kerekes János bábművész kölcsönözte neki. Tökéletesen esetlen, gyöngédségre, szeretetre vágyó sárkány jelent meg. Hetey László a hangját adta. Telitalálat. Hetey szinte minden szerepében képes megmutatni az emberit, a szeretet utáni vágyat. Így van ez most is.

A dolog természeténél fogva a darabban nagy szerepet kapnak a bábok. Ezek mindegyike kifejező, szép. Itt szükséges megjegyezni, hogy az előadás díszlete: Nagy Viktória fh. és jelmezei: Endresz Ágnes fh. munkái nagyon szépek és ízlésesek...

...A gyermekközönség számára egyértelműen kell megfogalmazni a jót. Ezt tette Mészáros Árpád Zsolt játéka is. Az ő királyfija is ugyanúgy keresett valamit, mint Süsü. A királylány Gerle Andrea és dadája Horváth Margit úgy formálták meg szerepüket, hogy közben saját egyéniségükkel is hatottak.

Mezei Zoltán különösen a sárkányfűárus szerepében volt jó, míg a többiek elsősorban a darab humoros vonulatának erősítésén fáradoztak eredményesen. Egyed Attila a kancellár szerepében kitűnő jellemzést adott erről az embertípusról.

Jó volt az előadás koreográfiája, Nagy György kitűnő munkája.

Bodnár Zoltán fh. vizsgarendezése kitűnő érdemjegyet kaphat. Az is igaz, a színház mindent megtett ezért, hiszen az sem utolsó szempont, hogyan indul el egy frissen végzett rendező a pályáján.

Nagy István Attila

Kelet-Magyarország

Bemutató: 2000. február 19.

Nagyszínpad