Széles Zita és Tóth Zolka voltak a Bencs Villa vendégei. A Móricz Zsigmond Színház művészei családról, színházról, szerepekről meséltek.
Ha nem a színpadon állnának, Széles Zita restaurátor lenne, Tóth Zolka pedig autókkal foglalkozna. De a közönség szerencséjére hosszú évek óta mindketten a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának tagjai, akik a napokban a Bencs Villában dr. Minya Károllyal beszélgettek a pályájukról, a magánéletükről és arról, a vasárnapi ebédnél szóba kerül-e a szakmájuk.
Széles Zita és Tóth Zolka, a Móricz Zsigmond Színház színész házaspárja
Fotó: Bozsó Kata
A Móricz Zsigmond Színház népszerű művészei
Egy év különbséggel lettek társulati tagok, s az, hogy 2000-től, illetve 2001-től a nyíregyházi teátrumhoz tartoznak, a hűségüket jelzi. Hűséget a szakmához, a társulathoz – és egymáshoz. Zolka a Sipkay Barna Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségizett – mint fogalmazott, négy percet töltött az ott szerzett szakmájában, műszaki cikk eladóként –, Verebes István igazgatása alatt, 1993-tól a színház stúdiójában tanulta a színészmesterséget. 1996-tól szabadúszó volt, majd 1999-ben Tasnádi Csaba hívására tért vissza Nyíregyházára, s egy évvel később lett társulati tag. Zita Fehérgyarmaton kezdete az általános iskolát, de amikor a bátyját felvették a híres szentesi gimnáziumba – Széles László is kiváló színész lett, a szerk. –, a család Dunakeszire költözött. 2000-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán, 2001-től a nyíregyházi teátrum tagja. Mint mondta, nemcsak a Domján Edit-díjára büszke, de a POSZT Súgó-díja is kedves emlék számára.
Hiába dolgoznak egy társulatban negyed évszázada, viszonylag kevés olyan alkalom volt, amikor ugyanabban az előadásban szerepeltek.
Az egyik legfrissebb ilyen a Játszd újra, Sam, amit nagyon élveztek, de emlékezetes számukra a Fekete Péter is – ez volt az első olyan nem gyerekelőadás, amit a lányuk, Csenge megnézhetett.
Hat éves volt, ez pedig egy nagyon vidám darab, nem gondoltuk, hogy bármi gond lehet. De azt vettük észre, hogy ezután egy ideig szomorú volt, csak rajzolgatott és el is mondta, miért.
– Zolka és én a történet szerint nem vagyunk egy pár, és a kislányunk azt mondta: apa azért nem engem választott, hanem Noémit – Fridrik Noémi, a szerk. –, mert ellenszenvesen nevettem – mesélte Zita és hozzátette: azt gondolták, hogy a lányuk tudja, hogy ami a színpadon történik, csak játék és nem a valóság.
Fontos szerepek, emlékezetes előadások
Az emlékezetes szerepek között említette Zita az Illatszertárt, a Szecsuáni jó lélek című darabot, a Vérnászt – ez volt a bemutatkozása Nyíregyházán –, és a Csodálatos vagy, Júlia című előadást is: ez utóbbiban az ünnepelt színésznő (Horváth Margit zseniális formálta meg a címszereplőt) öltöztetőnőjét alakítja: aki látta, biztosan nem felejti el. – Nehezen adom alább, mint hogy egy szereplő egész életét elmeséljem, itt viszont nem volt könnyű dolgom, mert a darab alapját adó regény sem fejti ki Evie McGeer alakját.
Azt tudtam, hogy nem türemkedhetek ki a főszereplő mellől, s hogy nagyon meglepőnek lell lennem.
– A szerep szerint bumfordi vagyok, egy kicsit együgyü, aki előre tudja, hogy Julia egy-egy lépésének mi lesz a következménye, és aki a fénybe vágyik. Dr. Minya Károly ekkor közbevetette, hogy amikor titokban elénekli a Milord című számot, nyílt színi tapsot kap, mire Zita megjegyezte: ez egy ziccerhelyzet, amit csak elrontani lehet. Ám Zolka szerint az a legnehezebb feladat, amire előzetesen mindenki azt mondja: ebben nem lehet megbukni.
Az ő pályáján Az őrült nők ketrece című előadás éppen ilyen volt.
– Jacobot játszottam, akinek a darabban rengeteg problémát kell megoldania, de még a főpróbahéten is csak csetlettem-botlottam. Lackó (Horváth László Attila) és Pusi (Puskás Tivadar) volt a két főszereplő, és mind a ketten rám parancsoltak, hogy szedjem össze magam, mert hiába tudok mindent, nincs meg a figura. Végül Lackó volt a mentsvár: azt mondta, hullámozzon a hasam. Ettől a mozdulattól rákerültem arra a sínpályára, ami mellett addig csak kullogtam – mesélte Zolka, aki azt is elárulta, hogy mind a ketten megnézik egymás bemutatóit, s hogy Ziti szeret itthon a munkáról beszélni, ő inkább csak akkor, ha közös darabon dolgoznak.
