Aranycsapat

FENYŐ MIKLÓS - TASNÁDI ISTVÁN

ARANYCSAPAT

(Szerelem, foci, Rock 'n' Roll)

2006, Népstadion, válogatott labdarúgó mérkőzés. A lelátó kong az ürességtől. A játékos kifutó mellett, a legendás H-szektorban csupán három elszánt öregember üldögél. Ugyanott ültek kamaszként 1954-ben, mikor Puskásék 7:1-re megverték az angol válogatottat. Akkor még kinn szurkolt 93.000 ember, ők pedig fiatalok voltak, szerelmesek voltak, és azt hitték, hogy még azon a nyáron világbajnokok leszünk. Azóta eltelt jó ötven év. A fiatalság elmúlt, a szerelem elmúlt, a magyar foci meg… ki tudja. A három öreg rendületlenül hiszi, hogy a sok veszteségért az élet egyszer még kárpótolja őket. És tényleg.Az emlékezés visszaröpíti őket ’54-be, hogy az egymásba kapcsolódó anekdoták segítségével újraéljék kamaszkoruk legszebb nyarát és telét. Megelevenedik az egykori Palatinus-strand, egy korabeli fodrászüzlet, a Szent István parki jégpálya, sok grundfoci, csajozás és házibuli.

Díszlettervező: CSÍK GYÖRGY

Jelmeztervező: PAPP JANÓ

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ

Mozgó próbanaplók: HARSÁNYI ZOLTÁN

Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA

Korrepetitor: CSIZINSZKI ZSUZSA

Világítás tervező: ÁTS ZOLTÁN

Videó: BALOGH ZOLTÁN, KOVÁCS GÁBOR, MILÓ MIHÁLY, PÁL TAMÁS

Ügyelő: KOVÁTS ISTVÁN

Súgó: KOVÁCS KATALIN

Kis magyar foci és rock and roll történelem – a Made in Hungária alkotóitól.

Így készült…

Próbanapló (nagyszínpad)

Videó lejátszása

Próbanapló (vágatlan)

Videó lejátszása

Táncpróba

Videó lejátszása

Mozgó próbanapló (rövid)

Videó lejátszása

Videó

Aranycsapat a Móricz Zsigmond Színházban

Videó lejátszása

Kritikák

LEGENDA FOCIRÓL, SZERELEMRŐL, POLITIKÁRÓLCÍM

AZ ARANYCSAPAT ELSÖPRŐ SIKERE

Fantasztikus hangulat, felállva tapsoló közönség, abszolút siker. Egy rendkívüli erőfeszítéssel létrehozott produkció, amelyben minden korosztály megtalálja a neki szóló üzenetet. A jövőben megjósolhatóan nagy előadásszámot megérő játék, amely a nézők széles rétegeit szólítja meg.

A Fenyő Miklós-Tasnádi István szerzőpáros alkotása magával ragadja a publikumot. Már csak azért is, mert egyszerre játszik rá a magyar sport mitikus alakjaira, illetve a rock and roll legendájára. A munka azonban alkalmas arra, hogy az aranycsapat hajdani sikertörténete mögé felrajzolja a politikai hátteret: azt, hogyan avatkozik bele a történelem az élni és szeretni vágyó fiatalok életébe. Melodráma és komédia, musical és revü találkozik a színpadon: a sajátosan rétegezett előadás nem hagy kétséget afelől, hogy a nemzeti üggyé váló foci históriája mögött rendkívüli politikai erővonalak húzódnak meg.

A darab a „mából” tekint vissza a több mint fél évszázados múltba: a H szektorban három öreg szurkoló nosztalgiázik egykori ifjúságára, a foci aranykorára emlékezve. Az ő históriájuk s rajtuk keresztül a korabeli Magyarország mentalitástörténete is megelevenedik a bőséges humorral és olykor torokszorító pillanatokkal tűzdelt műben.

A kitűnő írói ötletekkel megvalósított, poentírozott szövegkönyvet és Fenyő Miklós dallamos muzsikáját Tasnádi Csaba biztos kézzel létrehozott invenciózus rendezése teszi felejthetetlenné. (Tasnádi számos korábbi zenésszínházi munkájához mérten is figyelemre méltó opuszt hozott létre: Bóbis László fergeteges koreográfiájanak, Áts Zoltán atmoszférikus világítástervezésének, Kazár Pál zenei vezetésének, Csík György ötletes díszleteinek s Papp Janó kellemes jelmezeinek segítségével a társulat színészei és táncosai olyan profi bemutatót tartottak, amely méltán megállja helyét a musicaljátszásra szakosodott teátrumok között is.)

A foci és szerelem témáját egybejátszó mese kiváló színészi teljesítmények segítségével elevenedik meg. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Bárány Frigyes jutalomjátéka gondosan felépített szerep, amely méltó városunk legendás személyiségének művészi pályájához. Ugyancsak kitűnő figurát hoz Gáspár Tibor, aki a kórházból, műtét elől szökik ki a lelátóra, hogy utolsó erejével is („Hajrá, magyarok!”) szurkoljon a mára már igencsak elkényelmesedett játékosoknak. (Az ő halála mintegy a hajdani aranycsapat elmúlástörténete, egyben legendává emelkedése is…) Méltó módon csatlakozik hozzájuk a szotyit-üdítőt áruló Puskás Tivadar, a tanú, az aranylábú gyerekek hajdani ismerője.

A megelevenedő múlt alakjai közül sokszínű táncos-komikus alakításával kiemelkedik Tóth Zoltán László illetve Illyés Ákos, akinek Figarója egyéni remeklés. Ragyogó humorról, jó énektudásról tesz tanúbizonyságot Vaszkó Bence: bumfordi Stoplija (különösen a szintén emlékezetes Ollálá-epizódban, a Gerle Andreával szellemesen megalkotott jelenetben) sokáig emlékezetes marad. Most is elragadó Kuthy Patrícia, miként csillogóan kedves jelenség Fridrik Noémi. Kedves, kicsit ügyefogyott, dadogós figurát teremt Fellinger Domonkos. Rák Zoltán mint Karaj, Nagyidai Gergő mint Bakonyi Bobi, Lengyel János pedig mint Csapos okoz kellemes perceket. Szalma Noémi, Kameniczky László, Barta Éva, Kováts István lelkesen járul hozzá a sikerhez.

Az Aranycsapat magánélet és történelem metszéspontjába helyezett, fölöttébb szórakoztató, elsöprő energiájú, filmbejátszásokkal tarkított, sokoldalú szcenikával megvalósított, pazar látványvilágú előadás. Némely pillanatában (miként az első rész hatásos zárlatában, a vörös lobogót szétszaggató, s a lyukas magyar zászlót lengető képben, vagy a Marx-Engels-Lenin-képekkel tarkított felvonuláskor, a bőrkabátos verőlegények jelenetében) talán túlzottan is erős, összességében ellenben mégis hallatlanul szuggesztív premier. A záró pillanatok túlvilági idillje erős színeivel ironikusan teszi idézőjelbe a Duna-parti boldogság képzetét.

Karádi Zsolt

Bemutató:

2010. november 20. (szombat) 19 óra

Móricz Zsigmond Színház, Nagyszínpad