Interjú Kirják Róberttel, a Móricz Zsigmond Színház igazgatójával, a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete elnökével.
Az elmúlt hónapok eredményes egyeztető tárgyalássorozatának köszönhetően minden közös fenntartású színház támogatása legalább 15 százalékkal emelkedik. A kiszámíthatóság az előző évek viszontagságai után különösen fontos a teátrumoknak, az öt évre előre látható költségvetéssel jól tervezhető lesz a társulatok működése, melynek egyértelműen a nézők a legfőbb nyertesei.
A döntésről és előzményeiről Kirják Róberttel, a Móricz Zsigmond Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete elnökeként az egyeztetések alatt 37 hazai közös működtetésű teátrumból 20-at képviselt.
– Mi a finanszírozási megállapodás lényege?
– Az elmúlt öt évben a vidéki színházak nagy nehézségeket éltek át, a Covid és az energiaválság nagy mértékben megviselte az intézmények büdzséjét. A megállapodás segít abban, hogy fellélegezzünk, gazdasági stabilitásban folytassuk a munkát. 2020-ban vezették be a közös működtetésű színház-finanszírozást, melynek lényege, hogy az állam és az önkormányzat közösen gondoskodik a színházszeretőkről – a teátrumokon keresztül. Tavaly december 31-én járt le az ötéves finanszírozási szerződés, a minisztérium a színházigazgatókkal és az önkormányzatokkal folyamatosan egyeztetett, míg eljutottunk a megoldáshoz. Az elkövetkező öt évre legalább 25 milliárd forint áll rendelkezésre éves szinten, ebből 21,8 milliárd forint az, ami a közös működtetés alapja, melyhez az önkormányzatok ugyanennyit hozzátesznek, így ez közel 44 milliárd forintnyi színház-finanszírozást jelent. Mindemellett megmarad a 3,2 milliárdos bértámogatás is.
– Érzékelhető a színházszakmai szervezetek lobbiereje, azaz figyelembe veszik a javaslatokat?
– Úgy érzem, figyelembe veszik. Kicsit több mint egy éve vagyok az egyesület elnöke, és főleg tavaly augusztustól – amióta miniszter úr tiszteletét tette az országos színházi évadnyitón Szegeden – érzékeltem, hogy egyre jobban támaszkodnak azokra a tőlünk kapott információkra, amelyek megalapozhatják, illetve segítik a minisztériumi döntéseket.
– A színházak milyen szempontok alapján kapják a támogatást?
– Figyelembe veszik a teátrum adottságait, többek között a játszóhelyek és a tagozatok számát, szabadtéri színpadok üzemeltetését, hogy rendelkezik-e gyártóműhelyekkel, melyek mind olyan hozzáadott értékeket képviselnek, amiket erősíteni kívánnak. Ösztönzik a repertoárban a klasszikus és kortárs előadásokat, a közös produkciók létrehozását magyarországi és külhoni magyar teátrumokkal egyaránt, tájelőadások, fesztiválok szervezését és a felsőoktatási intézményekkel való együttműködéseket is.
– A Móricz Zsigmond Színház milyen pozitívumokat tudott felmutatni a támogatás elnyeréséhez?
– Az biztos, hogy a közel 100 százalékos nézettségünk, az össznézőszámunk, valamint a tavalyi 460 körüli előadásszámunk kimagasló. Sok helyen a díszletgyártást és a jelmezkészítést külsős vállalkozásoknak adják, de mi fontosnak tartjuk, hogy házon belül oldjuk meg ezeket – az előadások szempontjából igen fontos – tevékenységeket. Hat játszóhelyünk van: a Nagyszínpad, a Krúdy Kamara, a Bárány Frigyes Stúdió, a Szindbád, a Bencs Villa és a Rózsakert Szabadtéri Színpad, utóbbi egy másik kritériumot is teljesít. A VIDOR Fesztivál szervezésével pedig lassan 25 éve teremtettünk hagyományt Nyíregyházán, ami a város kulturális életében kiemelt jelentőségű. A tájelőadásokkal a színház székhelyén kívüli helyszínekre is eljutunk: a Lázár Ervin Program keretében elsősorban a megyén belüli településekre, de örömmel fogadjuk a megyén kívüli szakmai meghívásokat is. Ezért külön büszkeség számunkra, hogy a Krúdy Kamarában április 4-én bemutatott Yerma című előadásunk Keresztes Attila rendezésében, Szabó Nikolett főszereplésével meghívást kapott az Országos Színházi Találkozó (OSZT) 2025-ös versenyprogramjába, melyet június 10. és 16. között Szolnokon rendeznek meg, ahol hét nagyszínpadi és hét stúdióelőadás versenyez majd. Szintén a Yerma kapott meghívást a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiváljára, Gyulára is, ahol augusztus elején mutatjuk majd be. A Yerma és a Pacsirta is jó példa arra, hogy számunkra nem jelent újdonságot a klasszikus és magyar szerzők darabjainak prioritása, eddig is túlteljesítettük az ezzel kapcsolatos elvárásokat, és a következő évadunk hónapokkal ezelőtt összeállt műsorterve is erről tanúskodik majd.
– A megemelt támogatás mit jelent a színház működtetése szempontjából?
– Elsősorban azt, hogy igyekszünk a teátrum munkavállalóinak a személyi jellegű juttatásait rendezni. Illetve számításaink szerint több lehetőségünk lesz színesebbé tenni a Szindbád, a Rózsakert Szabadtéri Színpad és a Bencs Villa programjait, pezsgőbbé e három játszóhelyünk életét. Mindemellett a VIDOR Fesztiválra is több jut majd, így egy-két plusz fellépővel ki fogjuk egészíteni az elmúlt néhány évben megszokott kínálatot.
– Alakul már a Rózsakert Szabadtéri Színpad nyári programja?
– Igen, néhány előadást már meg is hirdettünk, néhány sikergyanús vendég előadást kiválasztottunk, melyeket hamarosan nyilvánosságra hozzuk. A sajátok közül láthatják majd a nézők a Legénybúcsú, az Aranylakodalom, Az alul semmi és az Anconai szerelmesek című előadásokat, s már az is biztos, hogy július 25-én a Bánfalvy Stúdió Szabó Magda: Abigél című előadásával várjuk az érdeklődőket.
Forrás: Kováts Dénes, Nyíregyházi Napló
