A vágy villamosa

Tennessee Williams

A VÁGY VILLAMOSA

(Dráma két felvonásban)

Rendező: SZÁSZ JÁNOS

Egy menekülés-történet ez, a türelmetlen világ műleírása, ahol a szeretet és a gyűlölet, a vágy és az undor vékony mezsgyén jár. Menekülés a felismerés elől, hogy vége, nincs tovább! A hősnő egy kezet keres, valakiét, aki ebből a mocsárból kihúzhatná. Mikor azt hiszi, hogy megtalálta a segítséget, ez a másik kéz kitöri karját. Egy emberi sors kegyes leírása... élünk így sokan. Blanche, az utazó távolról érkezik, messszi városból, maga mögött hagy mindent. Mint a hídról magát levető öngyilkosjelölt, aki reménykedik, hogy odalenn várják már az őt megmentők, és keblükre ölelik... Blanche egy csörömpölő villamossal érkezik, aztán zubbonyba kényszerítve szállítja el egy fehér autó.

Hol vagyunk? Milyen ez a nehéz függönyökkel lesötétített zárt világ, nyikorgó lépcsőivel, szobákban rekedt bűzével, a pokoli, múlhatatlan meleggel?

Hol lehet a világ ezen elzárt zuga, ahova a vágy nevű villamossal kell kimenni, aztán át kell szállni a temetőnél, majd az Elysiumi mezőknél le kell szállni... szóval hol vagyunk? Akármelyikünknél kedves leendő nézők!

Hiszen ki ne érezné néha, hogy ebből a pokolból el kell rohanni. De mégis jó kis hely ez itt, talán a létező világok legjobbika.

Díszlet-jelmez: BOZÓKI MARA

Dramaturg: VENYIGE SÁNDOR

Segédrendező: PANKOTAY ÉVA

Súgó: APJOK RODICA

Ügyelő: SÁRKÖZI ISTVÁN

Világosítás: ÁCS ZOLTÁN, ENGI GÁBOR

Hangtechnika: HAUSER JÓZSEF

Kritikák

Két kalapos kislány bemasíroz az előadás elején Huszárik Szindbád-filmjéből, és csak másodjára jöttükkor kapcsolunk: ezek Örkény Macskajátékának Szkalla-lányai. Tiszta gyermeki másai Blanche és Stella alakjának. Ilyenek voltak hajdan. Ilyenné lettek. Stella elfogadta az élet kis örömeit. Megalkudott. Szabó Márta szolid állóképességgel őrzi a családi tűzhely melegét, önfeladóan vigyáz a szerelem tüzére. Mégsem lestrapáltja a családi robotnak. Lányos fényei meghitten világítanak. Ellenpárja nénjének, Blanche-nak, akit legázolt a világ. Hisztérikus belemerevedettséggel őrzi álmait a valóság tényeivel szemben. A realista és az eszményeit föl nem adó kettőse ez. Az előadás nem dönt egyik javára sem. Nem eltökélt a rendező értelmezése. Az ellentétpárokat élni engedi. Elismeri igazukat, akár egymás ellenében is. Csoma Judit (Blanche) valóságos operettdívai belépőt kap. Hátulról, középről hangsúlyosan érkezik. Bevonul. Birtokba veszi a teret. Beissza magát menedékhelyére. Csoma arca valóságos emberi térképe bekalandozott előéletének. Szenvedések, csikart örömök, nemes büszkeség olvasható le róla...

...Megyeri Zoltán (Stanley) bumfordi bunkó, a másfajta ember érzékenységére tompa animális lény. Megyeri nem mutogatja a kulturálisan alulmaradt férfi sajátosságait. Ábrázol. Megél. Mimikai és gesztikus közlései igazolják Stanley vad igazságait. Kerekes László (Mitch) színészi alkata ellenében elfogadtatja a behemót jámbor alakját. Petneházy Attila és Róbert Gábor összpontosítottan vesz részt a mindenre kiterjedő figyelmű gondos, érzékeny előadásban.

M. G. P.

Népszabadság
____________________________

Díjak

XVI. Országos Színházi Találkozó – Szeged

Tennessee Williams: A VÁGY VILLAMOSA

Rendező: Szász János

– Legjobb előadás

– Legjobb jelmez – Bozóki Mara

– Legjobb női mellékszerep – Szabó Márta

– Különdíj – Csoma Judit, Megyeri Zoltán

Színikritikusok díja

Tennessee Williams: A VÁGY VILLAMOSA

Rendező: Szász János

– Legjobb női főszereplő – Csoma Judit

Bemutató: 1997. április 11.

Krúdy Kamara