Fényárnyék

VISKY ANDRÁS

FÉNYÁRNYÉK

(Játék gyerekeknek egy részben)

ŐSBEMUTATÓ

PÁSKÁNDI GÉZA: Sugár királylány és Árnyék herceg, avagy Mióta van árnyéka a fénynek? című vázlata alapján

Díszlet: PASECZKI ZSOLT

Jelmez: FÖLDI ANDREA

Zeneszerző: PAP GÁBOR

Dramaturg: DOBÁK LÍVIA

Mozgástervező: VÍG ÁGNES

Mióta van árnyéka a fénynek? Miért nem létezhet a fény árnyék nélkül? Hányszor szeretnénk kinyújtani a kezünket a napsugár után, hogy a tenyerünkbe zárhassuk, megsimogathassuk? Sötét és világos váltakozása, a Nap és az Éj birodalma, a sötétből a fényre törekvés, a világosság melengető ereje minden ember, kicsi és nagy, alapvető élménye. Visky András Páskándi Géza nyomán írt költői szépségű mesejátéka erről a csodálatos tapasztalatról, fény és árnyék szükségszerű összetartozásáról, kettejük harmonikus egységéről szól; egy kis szeletben a világ teljességéről…

Videó

Videó lejátszása

Kritikák

MESE A FÉNYRŐL ÉS AZ ÁRNYÉKRÓL

Költői szépségű játék a nagyszínpadon

Csodás történet, látvány, zene, varázsos gazdagságú, poétikus szöveg Fényről és Árnyékról, boldogságról és boldogtalanságról, kalandról és szerelemről. Mesejáték kicsiknek és nagyoknak. Mindannyiunknak.

Visky András költői lendületű alkotása Páskándi Géza Sugár királylány és Árnyék herceg, avagy Mióta van árnyéka a fénynek? című vázlata alapján készült. A filozofikus sugallatú, epikus színezetű (dramaturg: Dobák Lívia) história amolyan „családi” szórakozás. A kicsik számára a mű sokszínű látványvilága, a különböző méretű bábok, a muzsika és a tánc lehet megkapó. (Kétségtelen, hogy a számtalan rendezői ötlettel dúsított, dinamikus akciókban azonban visszafogott produkció nélkülözi a gyerekelőadások sajátos mozzanatait, azokat, amelyek láttán az apróságok könnyen azonosulhatnak a harsány kalandokba keveredő hősökkel.) A FényÁrnyék a kamasz, vagy a felnőtt nézőt esetleg jobban megfogja, hiszen ő már észleli a cselekmény mögött a felvilágosodás eszmevilágát, s az azt kifejező Varázsfuvola motívumait is, nem beszélve a szövegszintű intertextus formájában elővillanó Rómeo és Júliáról…

Tóth Miklós intellektuális, játékos és humoros elemekben egyaránt bővelkedő rendezésének meg kellett küzdenie az epikum tágasságát hordozó Visky András-mű színpadra állításának nehézségeivel. A két „narrátor” ezt a feladatot ügyesen „oldja bele” a csodákkal teli univerzumba, amelynek ők maguk is részesei. A hagyományos mesedramaturgia mentén szerveződő, „minden jó, ha jó a vége”-szerkezetű előadás emlékezetesen szép. Tóth Miklós gyönyörű vizuális (díszlet: Paseczki Zsolt, jelmez: Földi Andrea, mozgás: Víg Ágnes) és auditív (zene: Pap Gábor) mesevilágot álmodott a nagyszínpadra. Olyat, amelyben báb, zene, tánc és színészi teljesítmény egységes költői látomásba olvad.

A FényÁrnyék (szellemes „rövidítése” ez a szó az eredeti címnek!) fiatal művészek lelkes közös produkciója: Kuthy Patrícia, Fridrik Noémi, Jenei Judit, Tóth Zoltán László, Fellinger Domonkos mellett most lépett először a közönség elé Szalma Noémi és Pásztor Pál. Valamennyien lelkiismeretesen dolgoztak azért, hogy elhiggyük: a fény és az árnyék szerelme beteljesedhet. Ha másutt nem, legalább a mesében…

Karádi Zsolt

Nyíregyházi Napló

Bemutató:

2008.szeptember 27. (szombat) 17 óra

Móricz Zsigmond Színház, Nagyszínpad