Rettentő görög vitéz

ZALÁN TIBOR

RETTENTŐ GÖRÖG VITÉZ

(Antik mesejáték)

Thészeusz, az ókori görög mondavilágból ismert hős tizenhat évessé cseperedett, és minden vágya, hogy végre elhagyhassa szülővárosát, Troizént. Karddal és saruval felfegyverkezve felkerekedik, hogy meglátogassa atyját, a hős Aigeuszt a nagy Athén városában. A veszedelmes görög vidéken azonban különös és vérszomjas teremtmények állják útját. Thészeusznak túl kell járnia a vadorzók eszén és meg kell leckéztetnie őket, hogy atyjához eljutva az utolsó próbatételt is kiállhassa, és – mintegy ráadásul – szerelmére is rátaláljon. Zalán Tibor antik meséjében a gyermekként útjára induló főhős számos kalandon keresztül, a szemünk előtt válik azzá, amivé válnia hivatott: rettentő görög vitézzé.

Táncosok: DUBROVKA TAMARA, MARCSINÁK ANIKÓ, MÉSZÁROS TÍMEA, VÁMOSI JUDIT

Zenészek: KAZÁR PÁL, HOLIK ZSOLT, SOLTÉSZ ILDIKÓ, SUHANYECZ VIKTÓRIA

Látványtervező: LISZTOPÁD KRISZTINA

Zeneszerző: MÁRKOS ALBERT

Mozgás tervező: HEGYMEGI MÁTÉ e.h.

Dramaturg: FEKETE ÁDÁM e.h., FARAGÓ ZSUZSA

Ügyelő: SÁRKÖZI ISTVÁN

Súgó: APJOK RODICA

Rendezőasszisztens: RAJKÓ BALÁZS

Kritikák

Nem rettentő, de vitéz és görög

Thészeusz, a Rettentő mindenkinek túljár az eszén, mindenkit legyőz, még a Minótauruszt is. És elnyeri a szerelmet. Aztán mehetünk haza.

Zalán Tibor művének, a Rettentő Görög Vitéznek címszereplője Thészeusz, a tetteiben legfeljebb Héraklészhez, illetve Akhilleuszhoz hasonlítható hérosz. Plutarkhosz szerint életének akadnak valós és mesés elemei is: Zalán ez utóbbiakból építette meg darabját. A mítoszi sugallat az ő színpadán fenségét veszti, az alakok csengő-bongó, szójátékoktól duzzadó, néhol igen kimódolt verssorokban beszélnek. A „rímhányó Romhányi”-stílusban fogalmazott dialógusokat az idősebb nézők élvezik, a gyerekek számára ellenben bizonyára aligha érthető, miről is szól ez a félig antik, félig modern akármi.

Mosolyt fakasztani

A Fekete Ádám és Faragó Zsuzsa dramaturgiai közreműködésével készült szövegkönyv Bereczki Csilla lendületes rendezésében elevenedett meg a Móricz Zsigmond Színházban. Az előadás a legfiatalabb közönségnek szólt, azonban kétséges, hogy éppen az ő számukra érthető-e az, amit látnak. Ami a históriából felfogható, az a megpróbáltatásokat sikeresen kiálló, olykor ostoba, olykor taszító ellenfelein diadalmaskodó hős kalandos útja. A szellemes figurák közül kiemelkedik Gyuris Tibor Prokrusztésze, Tóth Zoltán László Szkirónja, Horváth Réka Öregasszonya és Széles Zita Ariadnéja. Az alakokra a túlrajzolás jellemző. Mesejáték esetében helyénvaló dolog ez, így is akar a színház mosolyt fakasztani a kicsinyekből. A gyermekek nyilván hálásak a humorral és széles gesztusokkal megfestett figurákért: Vaszkó Bence mint Koca és mint Teknősbéke, Vicei Zsolt pedig mint a Minótaurusz szerez vidám perceket a kicsiknek. Horváth Sebestyén Sándor Thészeusza erős és furfangos. Rettentőnek ugyan nem rettentő, de görög, és vitéz, s kellőképpen leleményes, hovatovább szerethető.

Ezer szerencse

A nyíregyházi premier érdekessége Márkos Albert zenéjén és Lisztopád Krisztina látványtervén túl a mozgástervező Hegymegi Máté munkája. A jelmezek és a mese, valamint a szöveg és a tánc kontrasztja azonban nem segíti a megértést. A felnőtt jól szórakozik Zalán Tibor játékos megoldásain, ellenben a célközönség tagjai, az alsó tagozatos nebulók vélhetően inkább a hangsúlyozottan felnagyított elemeket kedvelik majd. A mesében minden lehet: Thészeusz tizenhat évesen válhat szuperhőssé, aki előtt nincs akadály. Ezer szerencse, hogy Ariadnénál ott van a fonál. Különben mi lenne velünk?

Karádi Zsolt

Bemutató:

2013. március 2. (szombat) 17 óra

MŰvész Stúdió