Tanulmány a nőkről

Gyárfás Miklós

TANULMÁNY A NŐKRŐL

(Zenés válóok két részben)

ŐSBEMUTATÓ

Gyárfás Miklós filmforgatókönyvének átdolgozása Szabó Tamás ötlete alapján

Zsuzsa, Éva és Jolán elhatározzák, hogy elválnak férjeiktől. három korosztály, három indok. A férjek: Péter, aki kibírhatatlanul féltékeny; Sándor, aki elhanyagolja a nejét és éjjelente egy bárban gitározik; és Bálint, aki ahelyett, hogy a karrierjével törődne, kormányosként dolgozik a dunai vizibuszon. Mindannyiuk ügyvédje, a fiatal és pályakezdő Vera merő szakmai buzgalomból, puhatolódzó látogatást tesz a férjeknél. S mi történik? Mind a három férfi egycsapásra beleszeret a csinos jogásznőbe. Mostmár a férjek siettetnék a válópert. Az asszonyok azonban megmakacsolják magukat...

Gyárfás Miklós forgatókönyvéből a hatvanas évek végén nagysikerű filmet forgattak, bravúros szereposztással. Előadásunk számtalan humoros helyzetét örökzöld slágerek fűszerezik, s az is kiderül, milyen bonyodalmakhoz vezethet, ha valaki tanulmányt próbál írni a nőkről.

Látvány: CSÍK GYÖRGY

Zenei vezető: KAZÁR PÁL

Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA

Koreográfus: LADÁNYI ANDREA, BÁNKI ZSOLT

Konzultáns: VARGA B. TAMÁS

Zenei asszisztens: KAZÁR TÍCIÁNA

Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA

Ügyelő: RAJKÓ BALÁZS

Súgó: KOVÁCS KATALIN

Rendező: TASNÁDI CSABA

Kritikák

ZENÉS TANULMÁNY A NŐKRŐL

A férfiak megpezsdülnek a fiatal nők láttán, így aztán nehéz teljesíteni a küldetést

Ősbemutatóval örvendeztette meg a publikumot a Móricz Zsigmond Színház. Gyárfás Miklós filmforgatókönyvének átdolgozása nyomán megszületett egy közönségigényhez igazodó játék. Ebben a zenés, dalos, táncos vígjátékban a férfi és nő örök problémája fogalmazódik meg, amelyet Darvas Szilárd úgy fogalmazott, hogy: „Tragédiánk egy mondatban: sem velük, sem nélkülük.ö Ne várjunk tehát erkölcsi alámerülést, sem különös katarzist, legfeljebb az elmúlt évtizedek slágereit. Ezek iránt pedig napjainkban nagy az érdeklődés, amiben az is benne van, hogy a múlt egy idő után szép emlékké szelídül. (Legalábbis a zenében.) A kerettörténetben Petneházy Attiláé a főszerep, amelyet egy kis fanyar nosztalgiával old meg, hiszen a számára kötelező a távolságtartás, annak ellenére, hogy olykor maga is megformál egy-egy szerepet. Válás sorozatban Három házaspár hölgy tagja elhatározza, hogy válik. A feleségek ügyvédet keresnek és találnak, a fiatal Képes Verát, aki megpróbálja megszerezni a férjek beleegyező nyilatkozatát. A férfiak megpezsdülnek a fiatal nők láttán, így aztán nehéz teljesíteni a küldetést. A feleségek közben rájönnek, hogy nem ér célt a szándék, rosszabbul járnak, ha válnak. A végére minden kiderül, a boldogság önti el a színpadot és a nézők lelkét. A vígjátékban mindenki tökéletesen formálja meg az alakíthatót, hiszen az az ember érzése, hogy a gombhoz készült a kabát. Adottak voltak a hatvanas évekbeli slágerek, s ehhez kellett találni valamilyen történetet. Marad az énekesi megvalósítás. Ebben a tekintetben igazából csak Horváth Margitnak és Mészáros Árpád Zsoltnak és Simor Ottónak van énekesi gyakorlata, a többiek énektudása a mesterségbeli tudás egyik eleme. Meglepetést keltett Kuthy Patrícia szárnyaló, lírai árnyalatokat is megmutatni képes hangja. Mészáros Árpád Zsolt énekhangján és táncmozgásán már látszik, hogy az elmúlt időszakban nagy rutint szerzett ezen a területen. Horváth Margit egy kicsit enervált volt (legalábbis azon az előadáson, amit én láttam), tőle ennél jobb teljesítményt szoktunk meg. Pregitzer Fruzsina feladata nagyon nehéz volt, hiszen hozzá kellett öregednie Simor Ottóhoz, másrészt a prózai színésznek kellett dalra fakadnia. A kiénekelhető hangtartományban magabiztosan mozgott, énekmódján az azonosulási szándék is érezhető volt. Jenei Judit egy kicsit árnyékban maradt, de a feladatát (a prózait és az énekesit is) jól megoldotta. Puskás Tivadar alakítása erőteljes, határozott színt adott az előadásnak. Játéka előre vitte a történetet, zenei, énekesi habitusa az egyik legfontosabb értéke a bemutatónak. Ismét Nyíregyházán Jó volt látni ismét a nyíregyházi színpadon Simor Ottót, aki éveken át szerzett kellemes pillanatokat a közönségnek. Játékában hallatlan profizmus látható és hallható, egyúttal valamilyen bölcs rezignáltság is, amelynek nagyjából az lehet a tartalma, hogy játszott már ennél sokkal jobb darabban is. A Tanulmány a nőkről kiállítása méltó az ilyen típusú játékokhoz. Volt látványtervező (Csík György), koreográfus (Ladányi Andrea és Bánki Zsolt). Tasnádi Csaba mindvégig ott őrködött az előadás szellemiségén, biztos kézzel, de nem erőszakosan őrködött azon, hogy az előadás felidézze a hatvanas évek történelemmé szelídült világát, amelyben nagyon fontos szerepet játszanak a slágerek is.

Nagy István Attila

Kelet-Magyarország

Bemutató: 2004. december 18.

Nagyszínpad